Alapoktatás - 9 óra...
A gépjármű vezetése során fontos a praktikus öltözet kiválasztása. Mindíg olyan ruházatot vegyünk magunkra, amelynek módosítása menet közben ne legyen szükség, azaz ne kelljen levenni, vagy lecserélni. Legyen könnyű, engedjen kényelmes mozgást a végtagoknak és ne szorítson sehol. A lábbelink legyen kényelmes vékony talpú, alacsony sarkú, amely pontosan követi a láb/lábfej mozgását és külön nem tud elmozdulni.
Papucsban soha ne vezessünk!
Továbbá fontos megismerni a gépjármű kezelő elemeit, azok működését, működtetését; egyszerűbben, mi hol van, ill. mit hol találsz a vezetőülésből nézve!
Az autóba beülve első feladat az ülés pozíció beállítása. Fontos, hogy a gépkocsi vezetője minél kényelmesebben helyezkedjen el a vezetőülésben.
Az ülés távolságot a tengelykapcsoló pedál kezeléséhez kell beállítani; azaz helyes a beállítás, ha a kuplung pedált a telesen kinyomva (padlóig) a lábunk még incs telejsen kinyújtva, hanem kényelmes, hajlított pozíciót vesz fel.
A következő, hasonlóan fontos lépés a kormánykeréktől való távolság beállítása, melyett a háttámla előre/hátra döntésével határozhatunk meg.
A háttámla dőlése akkor megfelelő, ha a hát egyenes és mindkét kinyújtott kezünk csuklója a kormány felső ívét érinti.
Az ülés magasságának beállításánál (ha van erre lehetőség az adott típusnál) a magas termetű vezető pedálra tett lába esetén a térde és a kormány között legalább 4-5 cm távolság maradjon. Alacsony termetű vezető esetén az úttestre való megfelelő rálátás az elsődleges szempont. Amennyiben ez az állítási mód nincs meg, alacsony termetűek üljenek párnára.
A megfelelő üléspozíció beállítását követően a külső és belső visszapillantó tükrök beállítása következzen.
A külső visszapillantó tükrök beállítása akkor jó, ha az autónk hátsó részéből csak egy minimális részlet és horizont látható a tükörben.
A belső visszapillantó tükör beállítása akkor megfelelő, a hátsó szélvédő középen látható.
Valamennyi visszapillantó tükör pontos beállítása azért szükséges, mert ezáltal biztosítható a jármű vezetője számára, hogy minél nagyobb területet láthasson a jármű mögötti és melleti területből.
A manuális sebességváltóval szerelt gépjárműben három pedál található;
a képen balról jobbra: kuplung-, fék- és gáz pedál.
Az automata sebességváltóval szerelt járműben ezzel szemben csak két pedál, a fék és a gáz pedál van.
A gépművet két fajta sebességváltóval szerelhetik; vagy automata, vagy szinkronizált mechanikus sebességváltóval.
A nem automata váltóval szerelt, tehát a manuális sebességváltóval szerelt autókban általában 5, vagy 6 előremeneti és egy hátrameneti fokozattal rendelkező sebességváltó kap helyet.
A sebesség váltása a különböző fokozatok között a kuplung (tengelykapcsoló) segítségével történik.
Az irányjelző az egyik, ha nem a legfontosabb kezelő elem a gépjárműben.
A legtöbb autótípusnál a kormányoszlop bal oldalán, a kormánykerék alatt található az irányjelző és típustól függően a távolsági fényszórót működtető kapcsoló kar.
Ez a kapcsoló kar a fent leírt alapvető funkciókon túl, az autó típusa és felszereltsége függvényében egyéb elektromos berendezés működtetésére is képes lehet.
A belső égésű motorok automatikusan nem indulnak.
A hőskorban az un. kurbli segítségével, ma az önindító motor segítségével lehet indítani az autó motorját.
Az önindító motor a gyujtáskapcsoló óramutató járásával megegyező irányba való elfordításával működtethető, mely beindítja az autó motorját.
A motor leállítása az indító kulcs ellenkező irányú elfordításával érhető el.
A dizel motor indításánál kiemelten ügyelni kell arra, hogy az izzítógyertyáknak indítható állapotba kell kerülniük. Ezt a műszerfalon egy sárga színű kontrollámpa jelzi. Amikor ez a kontrol izzó kialudt, csak ekkor célszerű a motor indítása.
Kormány a kézbe....
Kormány fogás és kezelés; a hosszú évekig tanított kormányfogási technika mára elavultá vált, sőt adott esetben sérülés veszélyes is.
Az első és legsúlyosabb probléma a 10 és 14 órás tartással az, hogy baleset esetén gyakorlatilag megkétszerezi az esetleges sérülések lehetőségét. Minél magasabban fogod a kormányt, azaz minél közelebb vannak a kezeid a kormány tetejéhez, annál nagyobb a valószínűsége, hogy baleset esetén a kezed útban lesz a kinyíló/kirobbanó légzsáknak.
Talán legenyhébb probléma a magas pozíciójú kormánytartással, hogy kanyarodáskor összegabalyodnak a kezeid, élesebb kanyar esetén pedig akár el is kell engedned a kormányt a művelet közben, ami szintén nem a legbiztonságosabb.
A helyes kormányfogás: 9 és 15 óra.
Többnyire, egyébként az új autók kormányának gyári kialakítása is erre sarkallja az embert, a mélyedések éppen ezeken a pontjain vannak a markolatnak. Ebben a pózban a legkisebb a lehetősége a fent felsorolt borzalmaknak, hiszen ebben az esetben a kezed magad mellé préseli a lufi, és nem az arcodba. Na, de hogy jön ide a 8 és 4 óra? Úgy, hogy valójában baleset esetén még biztonságosabb, mint a 9 és 3, mégis elvérzik, hiszen kanyarodáskor már nem optimális, ha gyakorlatilag az öledből indítod a mozdulatot.
A tengelykapcsoló feladata a motor által előállított energia továbbítása, a sebességváltó közreműködésével a hajtott kerekekhez.
Ezt az energiát nem csak továbbítja, hanem szabályozni is képes (kuplung csúsztatás). Emellett szabályozza azt is, hogy a sebességváltóval gördülékenyen válthassunk sebességet menet közben.
Elindulni csak nagyon nehezen, körülményesen tudnánk nélküle, hiszen az autóban nem lenne üresjárat, így a motor beindításakor az autó nagy rángatózások közepette rögtön próbálna elindulni.
Ez egy régi szabály; a motor indítása kinyomot kuplung mellett történjen. Ha kikuplungolva indítózunk, ezzel kíméljük az indítómotort és az elektromos rendszert. Nem beszélva arról, hogy a korszerűbb nagy teljesítményű manuális váltós autóknál egy szenzor figyeli, hogy az indításnál ki van-e nyomva a kuplung, mert ha nincs, akkor a motor nem indítható.
Tehát; a motor még nem jár és a rögzítőfék (kézifék) be van húzva. Először is győződj meg róla, hogy a sebességváltó üresben van. Ha nincs (hiszen amikor előzőleg megálltunk sebességben hagyhattuk), akkor nyomjuk be a kuplungot, majd elfordítva az indító kulcsot indítsuk be a motort.
Az elindulás SIKK -esen történjen!
Egyes S ebességfokozatba kapcsolunk,
I rányjelzővel jelezzük a szándékunkat,
nézzünk K örül győződjünk meg arról, hogy senkit nem zavarunk elinduláskor, majd
oldjuk a K éziféket.
Kezdjük el a kuplungot nagyon óvatosan felengedni, hallani és érezni, amikor megmozdul az autó. Ez a kuplung fogáspontja, azaz egy nagyon fontos pillanat, innentől kezdve még óvatosabban engedjük fel a kuplungot. Ha érezzük, hogy mozdul az autó, akkor miközben óvatosan engedjük fel a kuplungot, kezdjünk el finoman gázt adni.
Van egy pont, amikor már érezhető, hogy az autó lendületesen gurul, ekkor teljesen felengedhetjük a kuplungot és gyorsíthatunk.
Hurrá...., elindultam, bekanyarodtam, meg tudtam állni, sőt sebességet is váltottam....
Szabályos elindulást, gyorsítást, majd fékkel lassítást és megállást hajtunk végre.
Miután elindultunk a gézpedál enyhe benyomásával növeljük az autó sebességét, ha elvesszük a lábunkat a gázpedálról a sebesség csökkenni fog, ebben az esetben a motorfék hatása érvényesül. A motorfék hatása annál nagyobb, minél alacsonyabb/kisebb fokozatban van a sebességváltó.
Lábunkat levéve a gézpedálról a jármű lassulását és a fordulatszám esését tapasztalhatjuk, és ez a motor enyhe rángatását eredményezi, amit megelőzendő a lassulás mértékének függvényében. Hogy ezt a rángatást elkerüljük, be kell nyomni a kuplungot (kikuplungolunk), így a motor lefulladását/leállását is elkerüljük. Továbbra is fék- és kuplung pedálon a lábunk, majd miután megállt az autó a sebességváltót üres fokozatba kapcsoljuk és a kézifékkel rögzítjük az autót.
A járművel egy másik útra – ha közúti jelzésből más nem következik – jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni, úgy hogy a jármű a bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon.
Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó vezető a járművel az útburkolati jelek által meghatározott forgalmi sávba, útburkolati jelek hiányában, jobbra bekanyarodás esetén az úttest jobb szélére köteles besorolni. Balra kanyarodás esetében az úttest felezővonala mellé, ill. osztottpályás és egyirányú forgalmú úton köteles az útkereszteződés előtt kellő távolságban az úttest bal széléhez besorolni.
A kanyarodási szándékot irányjelzéssel jelezni kell.
Ha az úttest menetirány szerinti jobb oldalán kerékpársávot jelöltek ki, a jobbra bekanyarodásra – a kerékpár forgalom akadályozása nélkül és ha burkolati jel ezt lehetővé teszi – a kerékpársáv igénybe vételével kell felkészülni.
Elsőbbséget kell adni a jobbra, vagy balra bekanyarodó járművel annak az útnak az úttestjén áthaladó gyalogos részére, amelyre a jármű bekanyarodik, továbbá az azonos irányból érkező villamos részére.
Elsőbbséget kell adni a balra kanyarodó járművel az úttesten szemből érkező és egyenesen tovább haladó, vagy jobbra bekanyarodó jármű részére.
A balra bekanyarodó jármű vezetője párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton a bekanyarodást akkor hajthatja végre, ha meggyőződött arról is, hogy balról járművének előzését, vagy kikerülését másik jármű nem kezdte meg.
A legtöbb kezdő vezetőnek gondjai vannak a sebességváltással.
A sebességváltók autótípustól függően lehetnek olyanok, amiket könnyen, rövidebben vagy hosszabban, netán nehezebben lehet kezelni. Megtörténhet az is, hogy nem találod el a kívánt fokozatot és mellé váltassz.
A sebességváltó kart az egyes és kettes fokozat váltásakor „magad felé” tartva kell mozgatni. A harmadik és negyedik fokozat váltásakor erre nincs szükség, mert az un. határoló rugó segíti a sebességváltó-kart a megfelelő pozícióba kerülni. Az ötödik és hatodik sebességfokozat váltása során szintén szükség van a sebváltó irányítására, de már a „tőled el felé”.
Ahhoz, hogy megkönnyítsd a sebességváltás mozdulatát ne markold a váltókar gombját és ami még nagyon fontos, mindíg teljesen nyomd ki a tengelykapcsoló pedált (kuplungolj ki rendesen).