Az első km-ek a "nagy közúti társasjátékban"....
Ismerkedés a közút titkaival. A közlekedés egy igazi társasjáték! A játék szereplőinek két alapvető erénnyel illik rendelkeznie; ez a türelem és a tolerancia....
Elsőbbség: tovább haladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának, vagy sebességének hirtelen megváltoztatására.
Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, az elsőbbségre kötelezett nem akadályozhatja és nem zavarhatja áthaladásában…
Kanyarodás: járművünkkel az úton közlekedve számtalanszor, egy útkereszteződésben, vagy akár egy kapukihajtóban kell kanyarodási manővert végeznünk.
Ez történhet jobbra, vagy balra kanyarodással, védett útról alárendelt útra, alárendelt útról védett útra, továbbá történhet egyenrangú utak kereszteződésében is.
E műveletekre minden esetben alaposan fel kell készülni, máskülönben biztonságosan nem hajtható végre!
Gyalogosok: a gyalogosoknak a járdán, ahol pedig járda nincs, a leállósávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie.
Ha az úton sem járda, sem leállósáv, sem útpadka, sem kerékpárút nincs, vagy az a gyalogos közlekedésre alkalmatlan, a gyalogosok az úttesten, annak is a bal szélén egysorban közlekedhetnek.
A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogátkelőhelyen, ha pedig az nincs, a lakott területen lévő főútvonalon az útkereszteződésnél, valamint egyéb helyen bárhol a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át.
A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről.
Jobbkéz-szabály: egyenrangú utak kereszteződésében a jobbról érkező járműveknek és a balról érkező villamosnak elsőbbsége van, függetlenül attól, hogy milyen irányban akarnak továbbhaladni.
Kicsit érthetőbben; ha egy olyan kereszteződéshez érünk, ahol táblák nem szabályozzák a továbbhaladás sorrendjét, akkor kötelesek vagyunk a jobbról érkező járműnek (és a balról érkező villamosnak) elsőbbséget adni.
Jelzőlámpa: a közekedési lámpa olyan elektromos jelzőberendezés, melynek segítségével biztosítható, szabályozható a közlekedés folyamatossága.
Elfogadott az oszlopon elhelyezett háromszínű változata; piros, sárga és zöld, világító színnel ellátott fényjelzés, mely sorrendjében is követi ezt fentről lefelé, ezáltal a színvakoknak is lehetővé téve azok felismerését. A háromlámpás fényjelző készülék általában az útkereszteződés forgalmának irányítására szolgál.
Az útkereszteződések bonyolultsága és esetleges speciális közlekedési szabályok miatt egyes országokban eltérő lehet a közlekedési lámpa használata.
Párhuzamos közlekedés: olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest), a külsö (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra kanyarodás, ill. megfordulás céljából szabad.
A párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára kettőnél több forgalmi sáv van útburkolati jelekkel kijelölve, az ilyen úttesten a második forgalmi sávban bármely gépjárművel szabad közlekedni, a harmadik és további forgalmi sávokra – a balra kanyarodás esetét kivéve – ráhajtani csak személygépkocsival és motorkerékpárral szabad.
Besorolás: alapvetően az elsőbbség, a kanyarodás és az útkereszteződésre vonatkozó szabályok együttes alkalmazásával határozható meg.
Egy kereszteződéshez érkezve kellő távolságban kell jeleznem a továbbhaladási szándékomat, aminek megfelelően kell az úttesten a megfelelő forgalmi sávba besorolni. Ha a besorolás rendjét útburkolati jelek jelölik, akkor annak megfelelően, az útburkolati jelek hiányában a kanyarodás szabályainak alkalmazásával kell besorolnom az úttest megfelelő oldalához.
Útkereszteződés előtt szabályosan besorolt járművel másik útra – ha közúti jelzésekből más nem következik – jobbra kis ívben, balra nagy ívben kell bekanyarodni úgy, hogy a jármű a bekanyarodás után a menetirány szerinti jobb oldalon maradjon.
Féktávolság, fékút: a közúti vészhelyzetek során jelenleg komoly probléma, hogy amikor a járművezető észleli a vészhelyzetet, onnantól a fékezés megkezdéséig még sok minden történik.
Ez a sok minden : a reakcióidő és a fékkésedelmi idő.
Az észleléstől a fékezés tényleges megkezdéséig eltelt idő, vagyis a reakcióidő és fékkésedelmi idő összege cca. 1 másodperc, mely idő alatt a jármű változatlan sebességgel halad.
A reakcióidőt és a fékkésedelmi időt követi a fékezés, melyet fékút-nak nevezünk.
A vészhelyzet észlelésétől a megállásig eltelt idő pedig a féktávolság.
Egyirányú utca: az egyirányú forgalom azt jelenti, hogy szebejövő forgalomra nem kell számítani, de kiegészítő táblák esetén ténylegesen számíthatunk szembejövő kerékpárosra és/vagy autóbuszra is.
Egyirányú úton megfordulni, tolatni tilos!
Egyirányú utca be nem látható útkanyarulatában, vagy bukkanóban is előzhetünk a kétirányú utcákkal ellentétben.
Kanyarodó főútvonal: a kereszteződésben a főútvonal elkanyarodik, ilyen esetben a főútvonalról érkező járműnek elsőbbsége van azokkal szemben, akik az elsőbbségadás kötelező tábla felöl érkeznek.
Érdemes azt is rögzíteni, hogy aki a főútvonalon halad tovább, mivel arról nem tér le, ezért nem változtat irányt, így a KRESZ ebben az esetben nem teszi kötelezővé az irányjelző használatát.
Tehát, kanyarodó főútvonal esetén mindíg első az, aki a kanyarodó főútvonal tábla felől érkezik, utána pedig az óramutató járásának megfelelő írányban mehetnek tovább az ezt követő járművek, függetlenül attól, hogy milyen irányban kívánnak tovább közlekedni.
Megkülönböztető jelzés: a megkülönböztető jelzéseket használó jármű, ill. jármű konvoj részére elsőbbséget kell adni és akadálytalan tovább haladását – félrehúzódással, vagy megállással – lehetővé kell tenni.
Megkülönböztető jelzést használó járművet előzni tilos.
A figyelmeztető jelzést használó járművet fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, mellette elhaladni, vagy megelőzni.
Villamos: olyan jármű, amely az úttestbe épített, vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán való közlekedésre szolgál.
Természetesen a kötött pálya miatt néhány esetben másképpen is közlekedhet, mint általában a többi jármű:
Így nem kell figyelembe venniük a kötelező haladási irányra vonatkozó jelzőtáblákat és a behajtási tilalmakat.
Megállóból elinduláskor nem kell irányjelzőt használnia, nem kell betartani a jobbratartási kötelezettséget, a besorolási szabályokat, a kitérési, kikerülési és előzési szabályok nagy részét, és értelemszerűen a párhuzamos közlekedés szabályaival sem nagyon tud mit kezdeni a villamos, ha egyszer a sínek arra futnak, amerre…
Ám vannak olyan forgalmi szituációk, ahol a villamosnak bizony elsőbbséget kell adnia a többi közlekedő számára. Nézzük, hogy melyek ezek a helyzetek!
A villamosnak elsőbbséget kell adnia:
– a megkülönböztető jelzését használó járműveknek
– a gyalogosoknak a gyalogos-átkelőhelyen
– a közúti jelzőlámpa jelzései alapján
– ha Elsőbbségadás kötelező vagy STOP tábla van előtte
– ha kanyarodik, akkor az azonos irányból vagy szemből érkező, egyenesen tovább haladók számára.
Villamosra vonatkozó kivételszabályok
Vannak esetek, amelyekben a villamosra nem a más járműveknél megszokott szabályozások vonatkoznak. Ilyen szituációkkal ritkán találkozhatunk a hétköznapjainkban, viszont a KRESZ vizsgán értékes pontokat veszítesz, ha nem tudod őket.
Kivételszabályok:
– a körforgalmat keresztező villamosnak elsőbbsége van
– egyenrangú útkereszteződésekben a balról érkező villamosnak is elsőbbsége van
– kanyarodáskor a mögülünk érkező villamosnak elsőbbsége van, akkor is, ha kanyarodik
– a zárt pályáról kihajtó villamosnak elsőbbsége van
– útszűkületben a villamosnak elsőbbsége van, még akkor is, ha irányt kell változtatnia a tovább haladáshoz
Körforgalom: a körforgalmat a KRESZ nagyon röviden, szűkszavúan határozza meg, mint fogalmat, és mutatja be a „Körforgalom” jelzőtáblát. A jobb oldali közlekedés irányából és a jobbratartási kötelezettségből adódóan a körforgalomba behajtás adott, de esetenként más szabályozás is érvényesülhet (a „főforgalomnak”, vagy a tömegközlekedésnek ad elsőbbséget, vagy plusz-sávot…). Egysávos és kétsávos (lehet több sávos is) körforgalmú csomópontokat alakítanak ki. A körforgalomban – a körfogalmú út szélességétől függően (pl: kétsávos) – a párhuzamos közlekedés szabályai érvényesek. Ez azt jelenti, hogy a kör ívén párhuzamosan (egymás mellett) két autó is mehet. A jobb oldali sávban a jobbra hamarabb kilépő, míg a belső sávban a később kilépő haladhat, majd a kilépőponthoz közeledve – jobb oldalra besorolva – irányjelzéssel kihajt. Aki már a körforgalomban közlekedik, csak akkor élvez elsőbbséget a körforgalomba belépő járművekkel szemben, ha minden behajtásnál szerepel az „elsőbbségadás kötelező” tábla is (melynek kitétele a vonatkozó rendelet szerint Magyarországon kötelező). A tábla hiányában a körforgalomba behajtók élveznek elsőbbséget („jobbkéz-szabály”), összhangban az európai szabályozással.
Bár a KRESZ szabályai nemzetköziek, a Magyarországon alkalmazott szokás, hogy a „körforgalomban bent lévőnek van elsőbbsége” nem általános. Olaszországban és Franciaországban is előfordulnak jobbkéz-szabály elvén működő körforgalmak, egy fontosabb forgalmi irányt előnyben részesítő körforgalmak és egyéb különleges szabályozású körforgalmak. Ezért fontos, hogy ne rutinból vezessünk, különösen külföldön, a körforgalomban, hanem figyeljük az elsőbbséget szabályozó táblák elhelyezését vagy esetleges hiányát is! Amennyiben nincs elsőbbségadás kötelező tábla, a jobbról jövőnek van előnye, ha mi a körpályán haladunk akkor is. Magyarországon a jelenlegi szabályozás ilyet azonban nem ismer, ahogyan 60 m sugarúnál nagyobb körforgalmat sem. Útügyi Műszaki Előírások Közutak tervezése Út 2-1.201., Körforgalmú csomópontok tervezése Út 2-1.206.
A körforgalom miatt az útkereszteződések biztonságosabbak, és gyorsabb áthaladást biztosítanak. A körforgalom „működik” éjjel is, gyér forgalomban és csúcsforgalomban is. A cipzár módszerhez hasonló bekapcsolódás – a keresztirányú forgalomba fokozatos behajtás – érvényesül. Behajtásnál nem kell irányjelzést adni, de ez kilépésnél kötelező. Többsávos körforgalmakban sávváltásnál szintén jelezni kell a sávváltási szándékot. A körforgalmat keresztező villamos (bármely irányból is keresztezze azt) elsőbbséget élvez.
A körforgalom forgalomszervezési megoldás. Esetenként gyorsítja a kereszteződés forgalmát azzal, hogy a behaladás szinte folyamatos (míg a lámpánál egyik irány áll, a másik megy). Ugyanakkor forgalomcsillapító hatása is van, mert rendre és rangra való tekintet nélkül (valamennyi irányból érkező jármű) sebességcsökkentésre kényszerül, de haladásuk ekkor is folyamatos. Előnye a biztonságon túl, hogy ha valaki eltéveszti a kihajtást (vagy meggondolja magát és máshol akar kimenni), akkor újra körbejárva korrigálhat.
A teljességhez hozzátartozik, hogy nem mindenhol alakítható ki például helyhiány miatt, hegyes részeken a sík terület kialakítása nem lehetséges, máshol a lámpás keresztezés „szigora” indokolt, a főirány forgalma megtörik, lámpasorba (zöldhullámba) nem igazítható. Elmondható, hogy az átgondoltan megépített körforgalmú csomópontok a járművezetők biztonságérzetét is fokozzák, de ezt is – sajátos logikája miatt – meg kell érteni, meg kell tanulni. A közlekedési morál kialakításának egyik legjobb lehetősége is.
A körforgalom tábla olyan utat jelez, amelyen úgy kell haladni, hogy az út által körbezárt terület a vezetőtől balra essen. E tábla, Magyarországon, csak az ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező vagy az Elsőbbségadás kötelező jelzőtáblával együttesen kerül kihelyezésre. A körforgalomban haladó járműveknek elsőbbségük van a körforgalomba behajtó járművekkel szemben Magyarországon. Ettől külföldön eltérő elsőbbség szabályozás is lehetséges. Külföldön figyeljünk az elsőbbségadás tábla elhelyezkedésére vagy esetleges hiányára!
Autópálya, autóút: az autópálya a legmagasabb besorolású, jelzőtáblával megjelölt, osztottpályás közút, amely alkalmas igen nagy gépjármű forgalom gyors közlekedésének biztosítására. Az autópályának forgalmi irányonként legalább kettő, vagy több forgalmi sávja van. A forgalmi irányokat fizikai eszközökkel választják el egymástól.
Az elválasztó faltól kifelé haladva, egyre lassabb haladásra rendelt sávok következnek, végül zárróvonallal elválasztva a leállósáv van. Az autópályán nincs kereszteződés.
Az autóút kialakítása hasonló, de nem kötelező a fizikai elválasztó fal kialakítása, a megengedett legnagyobb sebesség kissebb mint az autópályán, valamint a két úttípust eltérő jelzőtáblával jelzik.