Elméleti alapismeretek, nem csak kezdőknek...

Közúti jelzések....

A közúti közlekedés biztonsága megköveteli, hogy a forgalmat egyértelmű előírásokkal szabályozzák. Tekintettel arra, hogy e szabályozás többféle módon történik, tudnunk kell, éppen melyik is van érvényben.
Előfordul, hogy a közlekedésben résztvevők egyszerre több utasítást kapnak, amelyek egymással ellentétesek lehetnek. Ebben az esetben azt kell figyelembe venni , amelyik a logikai értékrendet tekintve felette áll a másiknak.
A prioritás (az erősebbtől a gyengébb felé) tehát a következő….:   1. rendőri jelzések,  2. fényjelző készülékek,  3. a jelzőtáblák és útburkolati jelek,  4. a forgalmi szabályok!   

Rendőri jelzések…

A rendőri forgalomirányítás tekintetében elsődlegesen fontos a forgalomirányító rendőr testhelyzete.
Az, hogy a rendőr kinyújtja-e a karját forgalomirányítás közben, vagy sem, gyakorlatilag másodlagos. Az elsődleges az, hogy a rendőri testhelyzet a vállával párhuzamos irányból érkezők részére – minden irányba való továbbhaladás tekintetében – szabad utat, míg a rendőr vállára merőleges irányból érkezőknek továbbhaladási tilalmat jelez. Vagyis az előbbi testhelyzet a forgalomirányító fényjelző készülék „teli” zöld jelzésének, míg az utóbbi testhelyzet a piros jelzésnek felel meg.
Fontos, hogy a rendőri testhelyzet előbbi esetei nem csak a járművezetőkre, hanem a gyalogosokra is vonatkoznak. Tehát a gyalogos csak azon a gyalogos-átkelőhelyen haladhat át, amelyik a rendőr vállával párhuzamos. Gyalogos-átkelőhely hiányában a járda meghosszabbított vonalát kell összevetni a rendőri testhelyzettel.

Fényjelző készülékek…

A járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékek:
a) az úttest forgalmának irányítására szolgáló fényjelző készülék;
b) a kerékpárút vagy kerékpársáv forgalmának irányítására szolgáló fényjelző készülék;
c) az utat (vagy egyes forgalmi sávokat) keresztező villamos, illetőleg a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművek áthaladásának biztosítására szolgáló fényjelző készülék;
d) a veszélyes hely jelzésére szolgáló fényjelző készülék;
e) a forgalmi sáv foglaltságát jelző vagy a váltakozó irányú forgalmat szabályozó fényjelző készülék.

Jelzőtáblák…

A közúti jelzőtáblák a járművezetők részére….:

  1. az útvonal típusát jelzik,
  2. az elsőbbséget szabályozzák,
  3. utasítást adnak,
  4. tilalmat, illetőleg korlátozást jelentenek,
  5. veszélyt jeleznek, vagy
  6. tájékoztatást adnak.

A jelzőtábla alatti kiegészítő tábla adhat útmutatást a jelzőtábla jelzésének pontosabb értelmezésére.
A jelzőtáblákat általában (néhány kivétellel) az úttest mellett, a menetirány szerint jobb oldalon helyezik el. A jelzőtáblát a bal oldalon, vagy az úttest felett megismételhetik. A jelzőtábla jelzése (néhány kivétellel) a jelzőtáblával szemben közlekedő minden járműre vonatkozik.
Ahol a menetirány szerinti jobb oldalon útburkolati jellel jelölt két, vagy több forgalmi sáv van, a forgalmi sáv felett elhelyezett jelzőtábla jelzése az alatta levő forgalmi sávban közlekedő járművekre vonatkozik.

Útburkolati jelek…

Az útburkolatra festett fehér, vagy sárga jelzések a járművek vezetői részére a jelzőtáblákhoz hosonlóan….:

  • utasítást,
  • tilalmat,
  • útbaigazítást adnak, 
  • veszélyt jeleznek.

Jelzésük minaddig mérvadó, amíg a jelzések láthatók, felismerhetők, kivéve a „Gyalogos-átkelőhely” -t, amelyet tábla is jelez.

A KRESZ…

A KRESZ; egy jogszabály, mely meghatározza, hogy ki mit csinálhat, amikor a közúti közlekedésben részt vesz.
Az ebben foglalt, leírt, lefektetett passzusok képezik az elméleti oktatás, így a vizsga anyagát is. Tehát az elméleti oktatás során megtanultakat, a sikeres vizsgát követően a gyakorlati képzés, a vizsgára való felkészítés folyamán alkalmazni kell tudni!

A bizalmi elv…

A közlekedésben résztvevőkre vonatkozó általános rendelkezések.
Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles

  1. a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani;
  2. a közúti jelzések rendelkezéseinek, továbbá a forgalom irányítására, ellenőrzésére jogosultak utasításainak eleget tenni;
  3. úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.

A „bizalmi elv” alkalmazása a biztonságos közlekedés feltétele. A „bizalmi elv” lényege, hogy minden közlekedő ismeri és betartja a közlekedés szabályait.