Kinn a forgalomban...., ez már nagyon komoly játék...
A jó "kormányos" fontos képessége az előre-gondolkodás, az elővételezés. A pásztázó figyelem során észlelt információk alapján fel kell ismerned a körülötted közlekedők szándékát.
Irányjelzés; aki a járművel irányt változtat – sávot vált, bekanyarodik, a felezővonalat átlépi/érinti, átlépi az úttest szélét (pl. a főútvonalról, vagy szilárd burkolatú útról letér) stb. – irányjelzőt kell használnia.
Az irányváltoztatást – ide nem értve a körforgalmú útra történő bekanyarodást – a művelet előtt kellő időben megkezdett és annak befejezéséig folyamatosan adott irányjelzéssel kell jelezni.
E rendelkezést kell alkalmazni a körforgalmú útról történő kihajtás esetében is. A jármű vezetője egyéb esetben is adhat irányjelzést, ha ezzel továbbhaladási irányáról a közlekedés más résztvevői számára többlettájékoztatást ad, az irányjelzés azonban nem lehet megtévesztő.
Veszélyeztetés; ha valaki a közlekedés más résztvevőit kár, baleset bekövetkezésének, a személy- és vagyonbiztonság sérelmének a lehetőségébe sodorja.
Akadályozás: ha valaki a közlekedés más résztvevőjét a szándéka szerinti menetében, mozgásában, továbbjutásában gátolja, hátráltatja, a célzattól eltérő közlekedési magatartásra (pl. fékezésre vagy irányváltoztatásra) kényszeríti.
Zavarás: olyan magatartás, amellyel valaki másnak a közlekedését nehezíti, a közlekedés más résztvevőit megijeszti, neki kényelmetlenséget, vagy kellemetlenséget okoz, magatartásával figyelmét elvonja vagy indokolatlanul leköti.
– Zavar az a járművezető, aki a kürtöt, fénykürtöt, vagy a távolsági fényszórót indokolatlanul használja, de zavar az a járművezető is, aki a járműve sebességével megtéveszti az elsőbbséggel rendelkezőket.
Elindulás; az úttest széléről elinduló, a várakozó helyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének, az úttesten haladó járművek és gyalogosok részére elsőbbséget kell adni.
A zárt pályáról az úttestre ráhajtó villamosnak az úttesten közlekedő járművekkel szemben – a villamossal azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveket ide nem értve – elsőbbsége van.
Az elindulást, illetőleg az úttestre való ráhajtást irányjelzéssel jelezni kell.
Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak és trolibusznak a megállóhelyről való elindulását – a jobb szélső forgalmi sávba való besorolását, ha ez hirtelen fékezés nélkül megtehető – lassítással, szükség esetén megállással is lehetővé tenni. Az autóbusz, illetőleg a trolibusz vezetője azonban ilyen esetben is csak akkor indulhat el, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről.
Kitérés; az egymással szemben közlekedő járművek között megfelelő oldaltávolságot kell tartani; ennek érdekében – a szükséghez képest – a járművekkel kölcsönösen az úttest széléhez kell húzódni.
Olyan keskeny úttesten, amelyen a járművek egymás melletti elhaladása nehéz vagy lehetetlen, a járművekkel meg kell állni és az elhaladást az útpadkára húzódással, vagy hátramenettel kell lehetővé tenni. Hátramenni azzal a járművel kell, amelyikkel ez – a járművek adottságait és a körülményeket figyelembe véve – könnyebben megtehető.
Ha az úttest mindkét irányból belátható szakaszon egy forgalmi sávra szűkül és a közúti jelzésekből más nem következik, a szembejövő járművek közül annak a járműnek van elsőbbsége, amelyik útját irányváltoztatás nélkül tudja folytatni; a másik jármű vezetője az áthaladást lassítással, illetőleg – a szükséghez képest – megállással biztosítani köteles.
Állati erővel vont járművel, illetőleg hajtott, vezetett állattal való szembetalálkozás esetében, ha a vezető feltartott karral jelzi, vagy egyébként megállapítható, hogy az állat ijedős, a jármű sebességét csökkenteni kell, illetőleg – a szükségeshez képest – meg kell állni.
Kikerülés; az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű, vagy ott levő egyéb akadály melletti elhaladásra, kikerülésére a “józan ész szabályát” (kellő oldaltávolság) kell alkalmazni.
Egy akadály mellett elhaladva sajnos a megfelelő oldaltávolság sehol nincs meghatározva, de az oktatás során azt hallottad, hogy “ajtónyitásnyi” távolságot tarts!
– Ha kikerüléskor elegendő a távolság, akkor nem tudják rádnyitni az ajtót. Ha a parkoló autó vezetője figyel, akkor megint csak nem történik meg…
– Az olyan megállóhely előtt, amelyben villamos áll és az utasok fel- és leszállása az úttestről, ill. az úttestre történik, meg kell állni és tovább haladni csak a villamos elindulása után szabad.
Előzés; lehet, hogy valaki már évtizedek óta vezet, mások pedig csak mostanában szerezték meg a jogosítványukat. Egy dolog feltehetően nem sokat változott a hosszú évek során: az elméleti órákon az oktatók különös figyelmet szentelnek az előzésnek, nem véletlenül.
A KRESZ tankönyvben leírtak alapján ez a manőver számít az egyik legveszélyesebbnek a közúti közlekedés során.
Kezdésként megnézzük, hogy mi mindent kell alapszinten tudni az előzésről és hol nem szabad előzni. Ezt követően pedig hasznos vezetéstechnikai tanácsokat adunk. Ezek nem igazán kapnak hangsúlyt a tankönyvben, holott a gyakorlatban fontos szerepe van.
Holttér; a holttér a zárt karosszériájú járművek előtt, mellett és mögött az a terület, amely a vezető számára a visszapillantó tükrök használatával sem látható be. A be nem látható területet személygépkocsikban általában a jármű egyik elülső vagy hátsó karosszériaoszlopa okozza, de holtteret teremthet egy utas, vagy egy nagyobb méretű csomag is.
A holtteret tehát bármilyen, az autóban lévő dolog létrehozhatja és a holttér nem egy meghatározott helyen található, hanem az autó és a vezető szemének mozgása függvényében ugyancsak bárhol előfordulhat. Még a szélvédő irányában előre nézve is létrejöhet holttér, ha ott egy GPS képernyője, vagy akár egy nagyobb méretű belső tükör takarja ki az utat egy bizonyos kanyarodási szögben. A legveszélyesebb holttér, amelyik egy bizonyos kanyarodási szögben úgy takar ki egy másik utat, hogy az azon haladó jármű folyamatosan a holttérben halad. Ez egészen megdöbbentő, mert a vezető ugyan hátra fordulva folyamatosan szemmel tart egy betorkolló utat, de – ugyancsak folyamatosan – nem látja a vele egy adott szög mentén ott haladó másik járművet.
A holtteret kiküszöbölni nem lehet, rá figyelni is nagyon nehéz, szinte lehetetlen, mivel a vezető nincs tudatában, hogy valamit nem lát, mert az holttérben van. Az egyetlen megoldás, hogy egyazon közlekedési szituációt időben többször nézünk meg, amiből eredően nagy a valószínűsége, hogy hiteles képet kapunk.
Továbbá nem csak a visszapillantó tükörből próbálunk tájékozódni, hanem a tükörben nem látható területeket a fej elforgatásával is szemügyre vesszük.
Tehát nem elég, hogy „jobbra pillantottam és nem láttam semmit”, mert helyette a helyes mondat így hangzik: kétszer is jobbra néztem és a második alkalommal vettem észre, vagy akár a harmadik alkalommal. Ez különösen fontos, ha olyan kereszteződésben akarunk biztonságosan áthaladni, ahol nem kell megállni és ez nincs is szándékunkban.
Megfordulás, hátramenet; járművel megfordulni, ill. hátramenetet végezni csak úgy szabad, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok közlekedését ne akadályozza.
Az úttest széléhez, ill. a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenet azonban elvégezhető abban az esetben is, ha az a járműforgalmat – anélkül, hogy a járműveket veszélyeztetné – rövid ideig akadályozza.
Autópályán, autóúton, vasúti átjáróban, egyirányú forgalmú úton és körforgalmú úton megfordulni tilos.
Egyirányú forgalmú úton, körforgalmú úton, vasúti átjáróban, autópályán és autóúton – egyirányú forgalmú úton az úttest széléhez, ill. a várakozóhelyre történő beálláshoz szükséges hátramenetet kivéve – hátramenetet végezni tilos.
Ha a személy- és vagyonbiztonság megkívánja, a hátramenethez a járművezetőnek gondoskodnia kell arra alkalmas irányító személy közreműködéséről. Az irányító személynek úgy kell elhelyezkednie, hogy folyamatosan lássa a jármű mögötti területet és a jármű vezetőjével is kapcsolata legyen.
Vasúti átjáró; a vonatok féktávolsága száz méterekben mérhető, ami egyben azt is jelenti, hogy a szerelvények vezetőjének az esetek többségében egyszerűen lehetősége sincs egy baleset elkerülésére, így fontos az erre vonatkozó szabályokat betartani.
– a vasúti átjáróban és közvetlenül előtte előzni tilos!
– a vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad.
– a vasúti átjárón csak folyamatosan, megállás nélkül, legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.
– biztosított vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a teljes sorompó mindkét sorompórúdja nyitott véghelyzetben áll. A fényjelző, vagy hangjelző berendezés jelzést nem ad, ill. a fénysorompó, vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad.
Védett kereszteződés; ki ne ismerné a sárga rombusz alakú jelzést, amelyik egyedi alakkal és színnel rendelkezik, egyébként pont azért, hogy ne lehessen semmivel összekeverni, sőt még hátulról is fel lehessen ismerni.
A főútvonal mindig a főútvonal táblánál kezdődik és a főútvonal vége tábláig tart. Azaz a következő kereszteződésnél nem szűnik meg, a közbeeső kereszteződésekben mindig a főútvonalon érkezőnek lesz elsőbbsége. A védett út viszont lehet, hogy a következő sarkon egy alárendelt kereszteződésben fog folytatódni. Sőt van olyan eset is, hogy a következő kereszteződés egyenrangú.
Ezért sokkal szerencsésebb a védett út helyet azt mondani, hogy védett kereszteződés, ami azt jelenti, hogy adott útkereszteződésben a védettséget élvezőnek lesz elsőbbsége az alárendelt útról érkezővel szemben, de lehet, hogy a következőben már nem.
Egyébként az „Útkereszteződés alárendelt úttal” veszélyt jelző táblával bármely védett kereszteződésben találkozhatunk, de a forgalomszabályzások előírják, hogy lakott területen kívül az elsőbbséggel rendelkező úton az útkereszteződés előtt mindig el kell helyezni, ha a keresztező szilárd burkolatú úton az „Elsőbbségadás kötelező” jelzőtáblát elhelyezték. Ez érvényes abban az esetben is, ha főútvonalon haladunk.
Megállás; járművel a be- és a kiszálláshoz vagy a folyamatos fel- és lerakodáshoz szükséges idő, ha a vezető a járműnél marad egyéb okból legfeljebb öt percig történő egy helyben tartózkodás.
Forgalmi okból történő megállás, ha a járművel a közlekedés során, a közlekedés biztonsága érdekében történő egy helyben tartózkodás, ahol a vezető a járművek, gyalogosok, közúti jelzések, közlekedési szabályok, vagy forgalomirányító rendőr illetve jelzőőr által kényszerül megállásra.
Műszaki okból történő megállás, ha a jármű valamely fő vagy segédberendezésének olyan mértékű meghibásodása által bekövetkezett egy helyben tartózkodás, amely esetén a jármű haladásképtelen, vagy a saját és mások biztonsága érdekében nem haladhat tovább.
Műszaki okból történő megállás esetén, biztonsági okokból törekedni kell arra, hogy a hibás jármű az út melletti területen tartózkodjon. Amennyiben ez nem lehetséges, lakott területen kívül az úttesten és a leálló sávon kötelező kihelyezni az elakadásjelző háromszöget, amennyiben az a jármű kötelező tartozéka.
Várakozás: járművel a megállásnál hosszabb ideig történő egy helyben tartózkodás.
Emelkedő; tételezzük fel, hogy egy meredek emelkedőn állunk és a kézifék már be van húzva. Nyomjuk be a kuplungot és a sebváltót helyezzük egyes fokozatba. Kezdjük el óvatosan felengedni a kuplungot, ugyanúgy mintha egy sík terepen lennénk.
Amikor érezzük, hogy indul az autó, azaz elkezd fogni a kuplung, akkor engedjük ki a kéziféket és adjunk egy kis gázt. Nem kell nagyon sokat adni, de nyomjunk egy kicsit, hogy ne guruljunk vissza. Közben csúsztassuk tovább a kuplungot, ha szükséges, akkor adjunk még gázt, hogy gyorsabban guruljunk fel az emelkedőn.
KRESZ tartozékok; a KRESZ csak két kötelezőt ír elő. Persze, ha nem akarunk kitolni magunkkal, ennél sokkal többet érdemes beszerezni.
Amiről a legtöbb ember tud, hogy a kocsiban kötelezően jelen kell lennie egy elsősegély-doboznak és egy elakadásjelző háromszögnek, az összes többi olyan eszköz, mint a bikakábel vagy az izzókészlet, már egy ideje nem kötelező tartozék, ezért ezek miatt a rendőr nem is büntethet meg.
Ahogyan nem büntethet meg igazából azért sem, ha egy rutinellenőrzés során nem tudod felmutatni az egészségügyi dobozt, ez ugyanis csak akkor büntethető, ha a hiánya miatt elmulasztod a segítségnyújtást, vagy nem tudsz megfelelően ellátni valakit. Mivel a segítségnyújtás kötelező, az is az, hogy mindig legyen készenlétben erre megfelelő eszköz. Mivel az egészségügyi doboz nem jelent nagy anyagi tételt, és számtalan eset lehet, amikor jól jöhet, szabályozás ide vagy oda, érdemes beszerezni.
Az elakadásjelző háromszög hiányáért viszont bármikor össze lehet szedni egy kisebb-nagyobb büntetést, ez ugyanis kötelező lakott területen kívül, ha az autó lerobbanna. Autópályán kb. 200 méterrel, autóúton pedig legalább 100 méterrel a kocsi mögött kell elhelyezni, és így jelezni a többi autós számára a vesztegelő járművet.